Relax: melyiket, mikor, mire?
Publicat: 2009. martie 27. | Sursa: EnergoTeam | Test
Tudjuk jól, hogy a műcsalik esetében általában, így a gumihalak és twisterek körében is léteznek kedvenc színek. Mindenki esküszik valamire, nyilván vannak különbségek vizek, helyi adottságok szintjén, de ennek ellenére meghatározhatók, halfajonként és víztípusokra is a legjobban bevált színkombinációk.

Általános elvek
Vannak elvek, melyekkel nagyon ritkán lőhetünk mellé. Általánosan el kell fogadnunk, hogy rosszabb fényviszonyok közepette, akár éjszaka vagy zavarosabb, kevéssé átlátszó vízen az élénkebb színű műcsalikkal kaphatunk több kapást. Tiszta vízen, kiváló fényviszonyok között a természeteshez hasonlító, esetleg sötétebb árnyalatok hozzák a legjobb eredményt.

Ezek az állítások tapasztalati tények. Mégis el kell gondolkodni azon, hogy a természetes közegében a ragadozók, soha nem találkoznak neonzöld, vagy épp tűzpiros táplálékkal. Az a bizonyos tipikus táplálékhal, pl. egy bodorka, ugyanúgy sötétzöldes háttal és ezüstös oldallal fog rendelkezni nappal és éjszaka, zavaros és tiszta vízen is. Nos, pontosan ezért történik meg gyakran, hogy a műcsali sokkal eredményesebb, mint a valódi, mert az élénkebb színű gumikat sokkal könnyebben észleli a ragadozó bizonyos körülmények között (rosszabb fényviszonyok esetén), mint az igazit!


Ha összeállítunk egy kisebb kollekciót a legjobb színekből, szinte minden körülményre találunk megoldást

Tiszta vízen viszont, amikor jól megnézheti a ragadozó a csalit, sokkal inkább működnek a természetes színek. Ilyenkor a neonzöld és a fantázia színek már túl soknak bizonyulnak. Ez nem jelenti azt, hogy az említett színekkel ne lehetne halat fogni ilyenkor, de bizonyosan jobb eredményt érünk el egy színeiben valódi halat utánzó plasztikkal.

Méretek
Amit valószínűleg nem kell magyarázni, hogy sügérre kisebb twisterrel dobunk, mint pl. harcsára. Tehát a várható halfaj méretéhez, igényeihez alakítjuk a plasztikok méretét is. Ezzel együtt, főleg a süllő horgászatában, gyakran tapasztalunk igen különböző reakciókat a csali méretének változtatásakor. Minden esetben meghatározható az optimális csaliméret, amire az adott időszakban a legjobban rámozdul. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy mekkora halakból áll a zsákmánya. Hazánkban a plasztikcsalis főszezon kifejezetten a hűvös hónapokra tehető. Nyáridőben is működik a dolog, de jobbára csak hajnali, vagy a késő esti órákban, esetleg éjszaka. Ezzel szemben télen egész nap számíthatunk a kapásokra.


Azonos méretű, eltérő színű sorozat

Szóval télen a süllő és a balin is előszeretettel tartózkodik a vermelő keszegrajok környezetében. Hogy azok épp snecik, vagy inkább nagyobbacska karikakeszegek, az egyáltalán nem mindegy az alkalmazandó műcsali optimális méretének meghatározásában. Ez a dolog meglehetősen helyfüggő is. A Tiszán sokéves tapasztalattal elkülöníthetők azok a lapályok, ahol a fogott ragadozók gyomrában jobbára sneci van, és megvannak a mélyebb szakaszok, ahol általában nagyobb halat esznek. Egy adott vízen az a horgász, aki több szezont tölt el egymás után, és nem csak „ad hoc" horgászik, hanem belevisz egy kis rendszert, nem akartam a „tudomány" szót használni, az előbb utóbb - a fogási tapasztalatok alapján -, meg tudja határozni a „kis műcsalis" és a „nagy műcsalis" helyeket. Ilyen apróságok miatt lesz az ember profi az adott vízen, s ez az előnye a „hétvégi" horgászokkal szemben.


A zöld flitteres modellek talán a legnépszerűbbek

Az optimális műcsali mérettel kapcsolatban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy időnként kötelező nagy csalikkal bepróbálkozni. Az idő nagy részében lehet a jól bevált méretet dobni, de adni kell a jóval nagyobb csalinak néhány dobásnyi sanszot. A ragadozók minden egyes támadása energiába kerül. Ezzel a mozdulatsorral vagy szereznek táplálékot, vagy nem. Fontos adat, hogy hány támadásra van szükség átlagosan ahhoz, hogy egyszer valóban meg tudja ragadni a táplálékot. Ez fajonként is változik. A szakirodalom szerint a balin hibázik a legtöbbet, vagy inkább az ő célhala a legaktívabb, aztán következik a süllő, a csuka a még ennél is pontosabb (valószínűleg a lesből támadás jól fizet). És nem meglepetés, hogy a harcsának kell a legkevesebb próbálkozás, hogy megtöltse a bendőjét. Olyan helyeken, ahol sok a keszeg, és sajnos mostanában a ragadozók arányának csökkenése, és arányaiban a táplálékhal-bázis növekedése figyelhető meg, tehát a természetes vizeink jó része ilyen, a ragadozó válogathat a lehetséges zsákmányok között. Ha egységnyi energia befektetéssel nagyobb mennyiségű táplálékhoz jut (azaz nagyobb halat ragad el), az kifejezetten kedvező számára. Ezért fordul elő időnként akár élő hallal mártogatva, akár műcsalival horgászva, hogy a csali méretét növelve megjön a kápás a korábban már lehorgászottnak hitt területen.

AJÁNLÁSOK

Általános fényviszonyokra
A következő színek és színvariációk remekül beváltak az utóbbi évadokban. A zöld flitteres az a változat, amivel ritkán nyúlhatunk mellé. Minél tisztább a víz, és minél sekélyebb, annál sötétebb tónusú zöld a jobb. Általános fényviszonyok között a törtfehéret, vagy kagylófehéret részesítsük előnyben a hófehér alapszínnel szemben. Utóbbi igen mély vizekre, vagy kissé opálos környezetben jobban teljesít. A sárga is sokszor jó, de a mintás, festett modellekben is bízhatunk.


Igen tiszta, vagy sekély vízre
Ezek azok a körülmények, ahol a legnehezebb időnként halat fogni. Vagy az eredetire megszólalásig hasonló darabok, vagy a sötétebb színek szoktak kapásokat hozni.


Esti és hajnali színek
Ebben a szekcióban a világító zöld és a hófehér alapszínek dominálnak. Szóba jöhetnek még az élénk piros összetevők is. Hozzá kell tenni, hogy nem csak a fényváltás időszakában jók, de kissé zavaros, vagy nagyon mély vízen is!



Csukás színek
Érdemes külön kiemelni a csukára való színkombinációkat, annyira karakteresen jelenik bennük a piros, a sárga és a narancssárga.


Nem véletlenül „ajánlunk", hisz nincs tuti, ami mindig, minden vízen működik. Nem létezik legjobb szín, legjobb méret. Csak az adott pillanatban van legjobb. Ha tisztában vagyunk az alapszabályokkal, ismerjük azon műcsalik szűkebb körét, melyek között nagy valószínűséggel megtaláljuk a számunkra megfelelőt, máris nagyot léptünk előre!



Wizard MTX Predator Net
Publicat: 2023. octombrie 17. | Sursa: Dániel Őze | Test

Aparitia unui sortiment de mincioguri incadrate in categoria premium apare ca o necesitate pentru doua mari categorii de pescari: pasionatii pescuitului la rapitori si pasionatii pescuitului din barca. Produsele Wizard sunt un sinonim al calitatii, iar cele trei modele poarta numele de Street 1000, Street 1150 si Predator Boat. Utilizarea carbonului MXT are doua mari avantaje: Greutate redusa si rigiditate mare. Sunt usor de utilizat si foarte rezistente la capturi de talie...

Se prezintă setul CXP Digital Combo
Publicat: 2018. martie 21. | Sursa: Halmos Mihaly | Test

Nu încape îndoială că, baza echipamentelor unui pescar de crap este un rod-pod de încredere, care face față oricărei situații. Fiindcă și eu sunt adeptul acestei abordări am constatat cu mare plăcere, că suportul de bețe cu trei picioare utilizat de către mine de atâția ani, CXP Deluxe, a căpătat loc în setul Digital Combo. Oricine a urmărit scrierile mele până acum a observat cu siguranță rod-podul, care a fost o prezență constantă în articole, în cele mai...

Warrior Cranck - vobler în agăţături
Publicat: 2015. octombrie 28. | Sursa: WSB | Test

  Pot să spun că Warrior Crank, de la Salmo, este voblerul meu preferat la pescuitul ştiucii în ape de până la 1,5 m, în unele cazuri, chiar şi 2 metri adâncime. Este un vobler mare, atrăgător şi foarte uşor mânuit.      De ce-mi place Warrior Crank atât de mult?! - mărimea este întotdeauna un atu în pescuitul ştiucii; - vibraţia acestui vobler este ceva ieşit din comun, având o acţiune pe care n-am mai...

Testul extrem al lansetelor match
Publicat: 2012. august 15. | Sursa: Mureşan Radu-Dan | Test

Îmi amintesc cu nostalgie prima mea lanseta match pentru sheffield. Avea o lungime de 4,2 metri, era din carbon ranforsat cu kevlar, grea, rigidă şi destul de nepractică. Atât de rigidă şi de nepractică încât, de nenumărate ori, am folosit-o pentru a pescui la feeder. Încă o mai păstrez, ca o amintire a ceea ce erau odinioară aceste lansete şi ce sunt azi. Din păcate, odată cu evoluţia tehnologiilor de construcţie a lansetelor, mulţi pescari,...

Rubin Vs ExtremE
Publicat: 2012. aprilie 17. | Sursa: Muresan Radu-Dan | Test

A trecut mai bine de un an de la primul meu test al unei lansete. Prima lansetă testată a fost o adevărată struţo-cămilă pentru acea vreme. Lanseta EnergoTeam Rubin Match-Feeder a intrat pe piaţă ca o lansetă destinată atât pescarilor începători, amatori, cât şi celor de-a dreptul experimentaţi şi profesionişti. A trecut un an şi lanseta a fost un real succes. Timp de peste un an am folosit această lansetă în cele mai diverse moduri, de la pescuit...

Anatomia unei lansete – Skeet Reese Shaky Head / Senko Spinning
Publicat: 2012. februarie 14. | Sursa: Doru Someşan | Test

Model: WMESRMSH72S1 Brand: Wright & McGill Length: 7'2" (2,19 cm) Pieces: 1 Line: 6-15lb (2,7-6,8 kg) Lure Weight: 1/8 – 3/8 (3,5-10,5 grame) Power: Medium Light Action: Fast Am câştigat acest băţ în 16 octombrie 2011 la etapa a 5-a a Campionatului Naţional de Spinning, Divizia Master, Cupa Energofish-WSB. La prima vedere, un băţ uşor, blând pe vârf, cu inele foarte mici şi cam multe. Scuturat rapid de câteva ori în mână, părea că se...

Testul lansetelor feeder II
Publicat: 2011. decembrie 30. | Sursa: Muresan Radu-Dan | Test

Demersul nostru de a vă prezenta gama lansetelor match, picker şi feeder a ajuns la final. Ceea ce a început ca o idee destul de greu de realizat datorită necesităţii unor condiţii speciale s-a concretizat într-un demers unicat în ţara noastră atât în ceea ce priveşte lansetele de match cât şi cele feeder şi picker. Pentru că în viaţă, atunci când faci un lucru bun trebuie să fii consecvent şi perseverent, la fel ca şi în...

Testul lansetelor feeder - partea I
Publicat: 2011. decembrie 20. | Sursa: Muresan Radu-Dan | Test

Demersul început cu ceva timp în urmă de a vă prezenta gama lansetelor match, pentru început, apoi picker, continuă acum cu prezentarea în două părţi a gamei lansetelor feeder. Fără a inventa teste noi si, poate, inutile, vom continua în aceeaşi direcţie pe care am mers atunci când am testat lansetele match şi picker. Astfel, la fel ca şi înainte vom testa acţiunea lansetei, folosind o greutate etalon de 250 g precum şi...

Testul lansetelor picker
Publicat: 2011. decembrie 07. | Sursa: Muresan Radu-Dan | Test

În urmă cu ceva timp am început, împreună cu multiplul campion naţional Zsolt Benzar, un demers de testare şi de prezentare pentru publicul larg a gamei lansetelor din familia Energofish. În primul articol am încercat să realizăm o prezentare a lansetelor de match, mai exact detalii precum acţiunea lansetei precum şi distanţa de lansare a fiecărei lansete în parte cu o singură plută de un singur gramaj (chiar dacă pluta depăşea greutatea...

Testul lansetelor match
Publicat: 2011. noiembrie 28. | Sursa: Muresan Radu-Dan | Test

Abia revenit de la o partidă de pescuit în care tocmai testasem o altă noutate marca Energofish, în timp ce îmi verificam emailul vad un mesaj de la multiplul campion naţional Zsolt Benzar. Mesajul suna cam aşa „Salut, am o idee de articol în care nu trebuie să prinzi peşti". Primul meu gând a fost acela că articolele mele sunt aşa de slabe încât voi fi pus să testez macete sau îmbrăcăminte. Citind în continuare...

Cu Rechinul pe Mureș
Publicat: 2009. iunie 26. | Sursa: Bogdan Leu | Test

Vedetele incontestabile ale recentei ediţii a CM al Cluburilor de la Madunice (Slovacia) au fost fără discuţie plutele Cralusso, în variantele Torpedo şi Shark, ultimul model – producţie 2009. Asta pentru că sunt cele mai adecvate pescuitului pe râu sau pe canalele cu curent, fie că e vorba despre un pescuit la reţinut, cu pluta blocată în curent – Cralusso Torpedo, sau cu pluta „la curs încet" – Cralusso Shark. Întors de la...